Hurok
A színdarabról megjelent tudósítások, kritikák

JURÁNYI LATTE – GOMBÓ VIOLA LOTTI

http://juranyihaz.hu/juranyi-latte-gombo-viola-lotti

2019. április 3.

Harmadéves színészhallgató a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Pelsőczy Réka és Rába Roland osztályában. Az Orlai Produkciós Iroda két előadásában is játszik, a Férjek és feleségekben, illetve a Jurányiban látható Hurokban. A közeljövőben vár rá egy májusi bemutató a Katona József Színházban, és egy nagyjátékfilm női főszerepe. A székesfehérvári születésű Gombó Viola Lottival beszélgettünk.

Azt olvastam, hogy te nyerted a IV. Fehérvári Versünnep döntőjét. Mondhatjuk, hogy számodra a szavalóversenyekből indult a színészet?

Titokban jelentkeztem arra a versenyre, még a szüleimnek sem mondtam el, mert nem gondoltam volna, hogy továbbjutok. Színjátszókörökbe jártam ugyan, de ez volt az első versmondó versenyem. Az a díj volt az első visszajelzés, hogy érdemes lenne ezzel foglalkoznom. Igen, mondhatjuk, hogy ott kezdődött el. Nagyon jó élmény volt.

Ha jól tudom, jártál a Kaposvári Egyetemre. Hogy kötöttél ki mégis a Színműn?

Az érettségi után a Színműre jelentkeztem a Marton – Forgács – Hegedűs D. osztályba, ahol harmadrostáztam, de nem vettek fel, viszont Kaposvárra igen, ahol háromnegyed évet töltöttem, majd újból felvételiztem Budapestre. A következő évben pedig felvettek a Pelsőczy – Rába osztályba. Így utólag nem is bántam, hogy nem elsőre sikerült a Színmű, mert abban az osztályban nem biztos, hogy megtaláltam volna a helyem, nem illettem volna a képbe. Viszont ahol most vagyok, ott nagyon jól érzem magam.

Korábban csak negyed- és ötödévben engedték ki a hallgatókat színházakhoz, viszont az osztályotokból már többen többfele játszotok.

Másodév végén hívta az egyik tanárunk, Hegymegi Máté két osztálytársamat a Woyzeckbe, és ezután dömpingszerűen megindultak a kihívások, lecsaptak ránk, és az osztályfőnökeink úgy határoztak, hogy kiengednek. Engem először Orlai Tibor hívott a Férjek és feleségekbe és a Hurokba, majd Zsámbéki Gábor a Katonába. Nem bánom, hogy így alakult a harmadév, de nyilván mélyvíz.

Hogy sikerült beilleszkedned Orlai Tibor Együtt, szabadon társulatába?

Nagyon nyitottak és befogadóak voltak. Persze ijesztő volt az elején, hogy senki sincs ott az osztályból, ezért meg is kértem Rékát, hogy jöjjön el velem a Férjek és feleségek olvasópróbájára. Eljött. Mindkét osztályfőnököm végigkövette a munkafolyamatot, nem engedték el a kezem. A beszédtanárom, Ságodi Gabriella is eljött megnézni pár próbát. Hálás vagyok nekik ezekért.

Milyen tapasztalat neked az osztályfőnököddel játszani a Hurokban?

Plusz ajándék. Nagyon inspiráló volt nézni, ahogy Roland próbál. Azt csinálja a gyakorlatban is, amit három éven keresztül tanított nekünk.

Ismerted korábban Kerékgyártó István művét? Mit gondoltál, mikor először elolvastad a szövegkönyvet?

Nem, akkor olvastam el a regényt és a darabot, amikor felkértek. Izgalmas volt, vitt a történet. Régen olvastam Kornis Mihály Körmagyarját, ami hasonló szerkezetű dráma, és azt is nagyon szerettem. Érdekes volt belelátni a politikai részekbe, ami pedig az engem érintő részeket illeti, az viszont nagyon szívszorító volt. A lány, akit játszom, tulajdonképpen bezárja a kört, ő van a ranglétra legalján. Ő az, aki igazságot szolgáltat, akinél ez a sok felhalmozódott gyűlölet elszabadul. Tudod, van az a kép, hogy az apukát leszidja a munkahelyén a főnöke, ezért az apuka otthon az anyukát megszidja, az anyuka a kisgyereket, a kisgyerek a kiscicát. Nekem mindig ez jutott eszembe a próbákon, hogy ezeknek a láncoknak hol van a vége. Hogy lehetne máshogy bánni a feletteseinkkel, vagy akár azokkal, akiket nem gondolunk egyenrangúnak magunkkal. Szörnyű volt megélni, rálátni, hogy mennyire nyomorultak ezek a karakterek, hogy mennyire nincs pénzük, és hogy milyen nyomorúságos módon próbálnak túlélni. Tudtam miből táplálkozni én is, hiszen láttam, hogy a szüleim hasonló dolgokkal küzdöttek. Nem ritka dolog ma, hogy olyan helyzetben vannak emberek, hogy napi szinten azon kell rágódniuk, hogy miből fizetik ki az adósságaikat, a lakásukat, vagy miből vesznek ruhát a gyerekeiknek. Kemény téma, és érdemes róla beszélni. Nagyon örültem, hogy Bagossy tanár úr meg az egész csapat ilyen inspiráltan mögé állt a dolognak.

Milyen volt neked a próbafolyamat? Közel áll hozzád a zenés műfaj? Egyáltalán ez a forma?

Élvezetes volt, annak ellenére, hogy nehéz volt egyszerre próbálni a suliban és kint is. Amikor először elolvastam a regényt, az utolsó jelenet nagyon meredeknek tűnt.  Bagossy megnyugtatott, hogy ez a darabban lírai, szertartásjellegű, stilizált aktus lesz, így nem kellett attól tartanom, hogy effektíve szexjelenetet kell csinálnom. Ez persze nem jelenti azt, hogy így könnyebb volt, hiszen a “belső mozinak” végig működnie kell bennem az egész előadás alatt, ami olyan koncentrált idegállapotot követel, ami nagyon igénybe veszi az embert, főleg, amikor dupla előadásunk van belőle. Ami Beával, a Lánnyal közös bennünk, az talán az, hogy bennem is van egyfajta tragédia-szivárgás… Velem is történtek hasonló tragédiák, ami miatt nagyon együtt tudok vele érezni. Bach korálok alapján írta Kákonyi Árpád a zenét. Szeretek énekelni, és gyerekkoromban sokat énekeltem kórusban, szóval ez a része nekem könnyen ment. A nehezebb része a dolognak számomra az volt, hogy a hangom inkább mezoszoprán, mezoalt környékén van, mégis nekem kellett az összes szopránt vinnem, ami kihívás volt technikailag.

Mit csinálsz még ebben az évadban?

Májusban mutatjuk be a Katonában Zsámbéki Gábor rendezésében a Ha elmúlik öt év-et, Federico García Lorca szürreális drámáját, amiben én a Menyasszonyt játszom. Aztán egész nyáron forgatok, egy nagyjátékfilm női főszereplője leszek. A munkacíme Ultra, Nagy Viktor Oszkár rendezi, és 2020 őszére tervezik a bemutatót.

Bordás Katinka
Fotó: Takács Attila

[ « Vissza ]