Hurok
A színdarabról megjelent tudósítások, kritikák

TURBULY LILLA: ILYENEK VOLNÁNK?

2 in 1 kritika: Orlai Produkciós Iroda – Füge Produkció: Hurok / Füge Produkció: Az örökség

https://szinhaz.net/2019/04/08/turbuly-lilla-ilyenek-volnank

2019. április 08

Két elkeserítő látleletet mutattak be szinte egyszerre a Jurányi Házban a mai Magyarországról, egymásról mit sem tudó társadalmi végekről. Míg a Hurok a politikai elit és a (fő)város keresztmetszetét hívja ehhez segítségül, Az örökség vidéken, egy faluban játszódik. Mindkét produkcióból érződik, hogy az írók és az alkotók hisznek a színház társadalmi felelősségében, abban, hogy feladata megmutatni, hogyan, milyen morális deficitekkel élünk ma Magyarországon. Mindkét előadás elrajzolt képet ad rólunk, de ehhez más-más színházi eszközrendszert használnak.

Kerékgyártó István szereti valamilyen karakteres dramaturgiai ötletre felfűzni a műveit. A Rükverc esetében ez a megfordított időrend volt, a Huroknál pedig Kornis Mihály Körmagyarjának (ez utóbbi darab pedig Schnitzler Körtáncára épül) szerkezetét vette alapul, csak itt nem a szerelmi viszonyok, hanem a hatalommal való visszaélés és a megalázottak frusztrációja alkot láncolatot. Egy miniszter és a közvetlen alárendeltje közötti konfliktusból kiindulva a szereplők fokról fokra adják tovább az őket ért rúgásokat. A történet így páros jelenetekből áll, melyeket egy sajátos kórus köt össze. Kákonyi Árpád élő csembalójátéka és a kórusjelenetek egy barokk misére emlékeztetnek, miközben a színészek tógái, ha színükben nem is, de szabásukban a bírósági tárgyalások talárjait is felidézik. Ez az elemelt keret és a sarkított, groteszk gesztusokra épülő színészi játék, a kitartott mozdulatok különös szertartásszínházzá állnak össze. Eközben a történet az esti tévéhíradóból és a bulvármagazinokból ismerős elemekből építkezik. Korrupt hivatalnokok, vazallusoknak leosztott (vagy leosztani elmulasztott) pályázati pénzek, titkolt szerelmi viszonyok és irányultságok, prostitúció és megélhetési bolti lopás.

Hurok. Fotók: Takács Attila

A dráma szerkezete és a Bagossy László rendező által teremtett karakteres forma az első néhány jelenet után nem hoz újabb meglepetéseket, kiszámíthatóvá teszi a játékot, nyilvánvaló, hogy a címben emlegetett hurok hamarosan körbeér. Az erős jelrendszer pedig azzal a hatással jár, hogy a sok felkiáltójel között elvesznek az árnyalatok. Ráismerünk az előadás világára, de az esztétizáló karikatúrát nézve érzelmileg könnyen kívül is maradhatunk rajta.

Ha mégsem így történik, az a jól összeválogatott színészgárda érdeme is. Mindenki magabiztosan abszolválja ezt az eltartott játékmódot, de van néhány jelenet, amelyben mégiscsak meg lehet és meg tudnak mutatni valami mélyebb és személyesebb tartalmat. Ilyen Járó Zsuzsa az adósságai miatt lopni kényszerülő bolti pénztárosnő szerepében, vagy Rába Roland a szerelme és a társadalmi nyomás között őrlődő vállalkozó megszemélyesítőjeként. A jelenetben színésztársa, Dékány Barnabás jól és mulatságosan hozza a melegábrázolásnál megszokott kliséket, amiken egészen biztosan túl is tudna lépni, kár, hogy ez nem történt meg. Mészáros Máté a miniszter szerepében bátran és meggyőzően mutatja meg ezt a hatalomtól megromlott figurát, egészen a profán kontextusba helyezett bűnhődésig.

[ « Vissza ]