Trüffel Milán
A regényről megjelent kritikák

Könyvhét interjú - 2010. 04. 25.
http://www.konyv7.hu/index.php?akt_menu=1271

Interjú Kerékgyártó Istvánnal

Egy hedonista kalandor Kerékgyártó István szélhámostörténete a Monarchia korából

Elegancia, nagystílű csalások, gasztronómiai élvezetek és a test gyönyörei jellemzik Trüffel Milánt, az 1800-as évek végétől tevékenykedő zseniális szélhámost Kerékgyártó István legújabb regényében. A szerző jogot és filozófiát tanult, egyetemi oktatóként filozófiatörténetet tanított, majd átnyergelt az üzleti világba. 47 évesen átadta a céget a feleségének, azóta az írásnak és az élet apróbb örömeinek szenteli magát.

- A történet a Monarchia időszakában játszódik, aminek hétköznapjait úgy tűnik, nagyon alaposan és részletesen ismeri. Miért éppen ebbe a korszakba helyezte szélhámos hősét? - Egy hedonista regényt terveztem egy hedonista hőssel, akinek a bűnhöz is köze van. Eredetileg az 1920-30-as évekre gondoltam, de kiderült, a Monarchiában, a századfordulón, sokkal jobban érzi magát hősöm. Az elképzelt figurához eztán helyet kerestem, ami a lebontott Tabán, a hajdani mondén negyed lett.

- Olvastam, hogy rengeteget könyvtárazott, kutatott, hogy a kort szinte dokumentarista alapossággal ábrázolja. - Hat évig írtam a könyvet. Ráérősen kutattam, a legnagyobb szórakozás maga az írás volt. A figurához könnyű volt megtalálni az előképeket, nem egy jelentős szélhámos működött atájt, így elsősorban Strassnoff Ignác, Trebitsch-Lincoln Ignác, Jellinek Morton, vagy Horváth Menyhért. Magyarország nagyüzemben termelte a szélhámosokat, akik a polgári világból érkeztek, de valamiért szembefordultak a családjukkal, a társadalommal. Nyelveket beszélő, tehetséges fickók voltak ezek. Annál több munkát jelentett a kor hangulatát megteremtenem. Fontos előkép volt számomra Lengyel Péter: Macskaköve. Hasonló alapossággal szerettem volna írni a századfordulóról, fontos volt például, hogy az utcák, a mulatók, az étkek, sőt, ha maradt dokumentum, még a pincérek, kaszírnők nevei is hitelesek legyenek. Utánajártam a korabeli étlapoknak, ruhaviseleteket tanulmányoztam, és mivel a hősöm sokat utazik, útleírásokat is böngésztem. Jó játék volt a kor beszédmódját kutatni, és ezen a hangon megszólaltatni a szereplőket. Ez egy sajátos, mára eltűnt nyelv, melynek része a budapesti argó. A korabeli rendőrségnek voltak tolvajnyelv-szótárai, ezeket is használtam. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményét látogattam leginkább, de Saly Noémi magánkönyvtárában is kutakodhattam, fantasztikus anyagai vannak! Zseniális újságírók működtek akkor, akik úgy írtak publicisztikát mint Kosztolányi vagy Ady, csak épp nincs szépirodalmi munkásságuk. Tábori Kornélt és Magyar Eleket külön is kiemelném. Az akkori újságírók jobb cikkeiket, oknyomozó riportjaikat összegyűjtve, paperback formában is kiadták. Aztán találtam egy szakkönyvet 1905-ből, amiben benne van Magyarország összes börtönének részletes leírása, ez is tanulságos volt, valamint tanulmányoztam a korabeli rendőri jegyzőkönyveket, jelentéseket is, bár ezekből nem sok maradt.

- Trüffel Milánba mint hedonista hősbe a saját maga kedvteléseit is belegyúrta, ha jól tudom. A gasztronómiai élvezetekben - a jó konyhában, a jó borban vagy a szarvasgombában - tobzódó hősben Ön is jelen van. - Amikor megnéztem a mintául szolgáló, nagystílű bűnözők életrajzát, láttam, hogy egész vagyonokat szakítottak, amit aztán néhány év alatt feléltek. Kíváncsi voltam, mire költhették. Feltételezem, hogy utaztak, vásároltak és jó ételeket, italokat fogyasztottak. Ha elfogyott a pénz, újra próbálkoztak, néha börtönbe kerültek, majd folytatták a tevékenységüket. Másfelől én is vallom, hogy minden író minden figurájában a szerző valamely énje helyet kap, és bennem sok a hedonizmus. Nagy élvezettel írtam meg például a szarvasgomba történetét és felhasználási módjait. Szeretek főzni, szeretem a régi magyar konyha, de Ázsia ízeit is. Az a vidéki úr, aki oly élvezettel eszi a vendéglőben a birkapörköltet, például az apám.

- Van, aki krúdysnak érzi ezt a világot, de nem Krúdy nosztalgikus, mindent megbocsátó attitűdjével viszonyul a korhoz. Mennyire volt nehéz tőle távol tartania magát? - Az első világháború, s az azt követő területvesztés szörnyű traumaként érte a magyar értelmiséget és nemzetet. Érthető, hogy Krúdy e széttört világ helyett valamiféle idealizált képet fest, keresve az elveszett egységet és harmóniát, és ezt a monarchiában találja meg. A mai világból visszatekintve én másként látom ezt, nincs személyes nosztalgiám. Sok történelmi munkát olvastam a témában, megkerülhetetlenek a borzalmak, a kivándorlás, a szegénység például. A korral objektívebben tudtam bánni, mint Krúdy.

- Ezért zárja hőse történetét a világháború előtt? - Igen. Az én figurámhoz hasonló karakterek bizonyosan elmenekülnek a borzalmak elöl, Trüffel Argentínába vándorolt ki. Nem akar a hadi szállítók csalásaiban részt venni, és főleg nem kíván katonáskodni. Egyébként a források azt mutatják, hogy ezek a szélhámosok fiatalon, a húszas, harmincas éveikben tudták a legnagyobbat alakítani, ahogy öregedtek, egyre ügyetlenebbek lettek, egyre többet kerültek börtönbe, vagy visszavonultak. A már emlegetett Strassnoff Ignácnak például öregkorában Mátészalka képviselőtestülete kegydíjat szavazott meg, hisz városuk leghíresebb szülötte volt a nyugalomba vonult csaló.

- Milán művészetnek fogja fel a mesterségét. Nagy szomorúságára nem tárhatja a nyilvánosság elé, milyen zseniális a maga területén. - Úgy érzi, hogy folyamatosan fejlődik, de nem mutathatja meg a művészetét mint Houdini, vagy Thomas Mann - mindkettejükkel találkozik a regényben. Nem lesz híres, nem hajlonghat tapsoló közönsége előtt. Végül ezért írja meg az emlékiratait - amikor bűnei már elévülnek. Thomas Mann: Egy szélhámos vallomásai című műve egyébként szintén egy valós figura, egy romániai születésű szélhámos memoárján alapul.

- Tervez még ebből a korszakból írni valamit? - Nem. Mivel sok mindent láttam a rendszerváltás idején, nekiláttam egy rendszerváltó regénynek. Sokfelé jártam, az egyetemi oktatásban, a megyei- és országos közigazgatást, benne voltam nyakig az üzleti életben, ezekből merítve szeretnék írni egy szigorúan fikciós regényt, megjelenítve mindazt az abszurditást, ami erre a korszakra jellemző volt.

(A Trüffel Milánt május 3-tól öt részben sugározza a Kossuth Rádió Máté Gábor felolvasásában.)

Szénási Zsófia

Kerékgyártó István Trüffel Milán avagy Egy kalandor élete Kalligram Kiadó, 342 oldal, 2990 Ft

[ « Vissza ]