Hurok
A regényről megjelent tudósítások, kritikák
Irodalmi Jelen - 2014. 04. 19.
http://www.irodalmijelen.hu/2014-apr-19-1428/zsarolok-zsugoriak
Zsarolók és zsugoriak
A Nyitott Műhelyben összegyűlt közönség összetételéből is jól látszott, hogy Kerékgyártó Istvánt immár színházi szerzőként is számon tartják nemcsak "felfedezője", Máté Gábor rendező-színész (aki az író műveit az esteken kívül a rádióban is olvasta már fel egy sorozatban) közreműködése okán, de az irodalmi élet szereplői mellett több színházi embert is láttunk a közönség soraiban. No meg Kerékgyártó barátságos kutyáját, aki jelenlétével egy kicsit szimbolizálta is a visszavonultságot, melyre az író célzott az est során.
A "négy fal közé vonulást", mely egy nagyobb szabású munka megírását is jelenti, azért szerencsére nem kell szó szerint érteni, a kutyán kívül még igen sokan voltak kíváncsiak az új kötetre, bár Kerékgyártó szavaiból kiderült: kedélye nem lett jobb a Rükverc óta. Sőt, a Hurok még karcosabb, durvább hangvétellel szólal meg itt-ott. Pedig ez a világ ellentéte a hajléktalan-történetnek pénzemberekről, politikusokról és befolyásos üzletemberekről szól, a szájukból mégsem finomkodó szavak dőlnek. Az életem során forogtam már az üzleti szférában, a tudományban és a politikában is mondta Kerékgyártó Mészáros Sándor kérdésére, honnan e nyersesség. Nagyon sokat beszélgettem alacsony és magas státuszú emberekkel egyaránt, és azt tapasztaltam, hogy az egyszerű primitívség, a durvaság ugyanúgy megvan minden rétegben. Sokkal kisebb a különbség a beszédmódok között, mind gondolnánk, ráadásul soha nem volt ilyen egynemű a társadalom e tekintetben, mint manapság adott hangot az író véleményének.
Hogy ez miként működik egy életszagú dialógusban, meg is hallgathattuk egy részlet erejéig Máté Gábor felolvasásában. Egy üzetláncvezető és egy igazgató társalgásának lehettünk fültanúi ha társalgásnak lehet nevezni az alantas zsarolási játszmát, amelyben rafináltan körbetáncolja egymást a két gazdag csaló. A mű szerkezetének ősmintája egyébként Arthur Schnitzler Körtánca, melyet később Kornis Mihály parafrazált Körmagyar című drámájában így lett Kerékgyártónál az alcím "Pénzmagyar".
Az író is hangsúlyozta, hogy a mű azt a folyamatot ragadja meg, amikor bizonyos társadalmi folyamatok a legrosszabbat hozzák elő az emberekből. Ez van ma summázhatjuk Kerékgyártó véleményét a közállapotokról, azt azonban hangsúlyozta, hogy a Hurok nem politizál. Noha egyik főhőse miniszter, a történet szempontjából irreleváns, melyik oldalon áll. Hogy ezzel szemben milyen ma a közgondolkodás, jól lefesti az író személyes kis tapasztalata: ha jobbos ismerőse olvasta el a kéziratot, rögtön rávágta, hogy tipikus balos mocsok ez a miniszter, ha pedig a másik oldal híve, akkor tipikus jobbos disznónak tartotta. "Ma politikai hitek vannak mondta az író , és mindkét hívő tábornak a szembenálló fél a sátán."
Mivel a regényben a pénz körül forog minden emberi viszony, Mészáros kitért a kortárs irodalomból eddig hiányzó, vagy szemérmesen megkerült toposz felbukkanására mint új lehetőségre. Kerékgyártót a pénz mint viselkedésalakító tényező foglalkoztatta. A második világháborúig apáról fiúra szállt a hagyománya, hogyan kell bánni a pénzzel magyarázta az író. Aztán több évtizedre mindenki és minden egyforma lett: a fizetésekben alig voltak különbségek, választék sem volt, ugyanazt vehette mindenki. A rendszerváltás után váratlanul tőkéssé előlépő emberek maguk sem tudtak mit kezdeni ezzel a szereppel, nem tudták, hogyan kell viselkedni. A környezetük pedig nem tudta, hogyan viszonyuljon a helyzethez. Nem volt minta, nem volt hagyománya a gazdagságnak ilyen szervetlenül sehol nem történt vagyonosodási folyamat, mint Magyarországon, hacsak Oroszországban nem jegyezte meg az író.
Mészáros ezt azzal erősítette meg: a rendszerváltás is megfeledkezett idealizmusában a tőkés rétegről ez nem volt a fejünkben, vagy ha igen, legfeljebb annak a hagyománya, hogy a tőkéseket gyűlölni kell. Máté Gábor hozzátette: Magyarországon mintha az irigységnek, a meggazdagodással való hencegésnek és a másik fizetése firtatásának is hagyománya lenne. A Hurok tehát ennek a világnak (az árnyoldalának) a működésébe enged bepillantást. Voyeur-könyv, mondja róla a szerző, akit mindig is foglalkoztatott, hogy egy irodalmi mű segítségével bekukucskáljunk különféle dobozokba, szobákba, azokban a pillanatokban, amelyeknek a folyományairól már csak a hírekben olvashatunk például a hírhedté lett Nokiás-dobozos ügyekhez hasonló formában. Az elbeszélt történetek egyébként fiktívek, nincs bennük semmilyen kódolás vagy konkrét párhuzamosság a jelennel mondta el Kerékgyártó Mészáros kérdésére. Egyetlen történet is legalább ötféle átélt tapasztalatból tevődik össze, tehát nem kulcsregény.
S hogy mi az a nagyobb szabású mű, amelyen az író jelenleg dolgozik nos, erről csak annyit árult el Kerékgyártó, a hetvenes évektől napjainkig ívelő történet lesz, mely két-három barát útját mutatja majd be.
Szöveg és fotók: Laik Eszter
[ « Vissza ]